Orsi vagyok,
kreatív látásmód szakértő

A szelfizéshez fűződő viszonyom néhány évvel ezelőtt kezdődött, amikor aktívabb felhasználója lettem az Instagramnak.

Mindig is az a fajta ember voltam, aki kerülte a fényképezőgépet, eltakarta a fejét a kezével, vagy egyszerűen oda sem állt a képre. 
Persze, arra vágytam, hogy egy nyaralás után legyen mit megnézni, legyen mit elküldeni a családnak. Remek kis anomália lett ebből.
Legyenek szép képeim úgy, hogy elkerülöm a gépet... emiatt lettem hivatásos fotográfus, de erről később.

Sosem akartam influenszerré vagy celebbé válni, egyszerűen arra vágytam, hogy legyen néhány normális kép rólam is a vállalkozói oldalamon. Ugyanis rájöttem, nem úszom meg az arcom megmutatását, hiába követtem el mindent ennek érdekében.

Mivel a munkám során ezer és egy kifogással találkoztam, amit élő ember fel tud sorolni: kövér vagyok, csúnya vagyok, öreg vagyok, stb...
És én is remek módon előszedtem az összeset, amikor rólam volt szó, ezért az, hogy mitől lesz jobb egy szelfi, hogyan tudom magamat és a másikat is rávenni arra, hogy csinálja, könnyebben ment. Valljuk be, volt egy kis helyzeti előnyöm. 

Ettől még voltak fennakadások és bakizások nálam is.
Elfogadni azt, hogy brutális mimikám van, elképesztően bugyuta fejeket tudok vágni, amikről azt képzeltem, hogy szexik,  rengeteg szem körüli ráncom van, nem szimmetrikus az arcom, a fogaim az évek alatt kezdenek szétcsúszni... na szóval, volt itt megemészteni!

Viszont a sokezer kép készítése között rájöttem, mennyire hasznos dolog a szelfizés, ha jól csináljuk! Egyszerűen el kell dobni a sok rosszat és tévhitet, ami kering a világban és más szemmel kell nézni rá!

Ugyanis ezek a képek nem "csak" képek! Ezek a társaink az önelfogadás útján! Építik az önmagunkról alkotott képet! 
Önbizalmat adnak és jobb kedvre tudnak deríteni a rosszabb napokon! Emlékeket gyártanak, amikre később is  boldogan gondolunk! Bátrabbá és empatikusabbá tesznek minket magunkkal szemben!
És ez a kulcs!